Az összeszedettség kulcsfontosságú eleme minden magasabb szintű feladat elvégzésének. Ha szakágakat nézzük, a jó bascule kivitelezésének fontos része, valamint 'L' szintű és afeletti díjlovas feladatok teljesítésének is alapja ez a testtartás. Viszont fontosnak tartom azt is kiemelni, hogy ez a lovas alatti testtartás, és az abban elvégzett mozgásminták magas fokú előkészítést igényelnek, és mind egyensúlyban, mind kondícióban, mozgáskoordinációban, de technikai tudásban is megfelelő szinten kell hozzá állnia a lónak. Nem véletlen a kiképzési skála csúcsát képzi az összeszedettség, mint állapot.Kritériumok: Az összeszedettség egy fizikailag igen megterhelő testtartás a ló számára. Ennek egyik fő oka, a folyamatos izommetrikus izommunka (statikus izommunka, testtartás megtartására szolgál esetünkben). Az izommetrikus izommunka magas fokú igénybevétel az izmok számára, és mivel a testtartás megtartása alatt nincs elernyedés, így nagyon energiaigényes, hamar elfáradnak az izmok. A testtartás egyik alap izomcsoportja a core izomcsoport (lásd 3.-ik ábra).Az aktív hátulsó végtagok, mobilis csípő szintén fontos elem, hiszen ezek által fogja tudni a ló a hátulját terhelni, ezzel nobilisabb első végtag mozgást kapunk, és energikusabb mozgást, valamint remek 'hegyre felt'. Mechanizmus (1, 2, ábra): Az összeszedettség során is hátulról kell indítanunk a mozgást, így a mechanizmus átbeszélését is onnan kezdjük el. Az alapot tehát egy aktív hátulsó végtag mozgás fogja megadni, ahol a hátsó végtag patái minél előrébb akarnak minden ütemben talaj fogni. Ennek elősegítésére a csípő mobilisan, enyhén maga alá fordul, így juttatva még előrébb a hátulsó végtag talajfogását (ez fontos úgy a díjlovaglásban, és ugró sportban, mint a galoppban). Ezt a mozdulatot egyrészről a csípő horpaszizom (M. Spoas Major), illetve az egyenes hasizom (M. Rectus Abdominus), és a külső - belső ferde hasizmok (M. External - Internal Abdominal Oblique) összehúzódása fogja lehetővé tenni. Ez a mértékű összehúzódás a hasi fertályon, egyfajta domború hatást fog kiváltani a gerinc háti (Thoracalis), és ágyéki (Lumbalis) szakaszán, ezzel a ló 'feladja a hátát', aktivizálódnak a hát izmok (hosszú hátizom, M. Longissimus dorsi, széles hátizom, M. Latissimus dorsi) nagy mértékben csökkentve a gerinc oszlop terhelését.Tovább haladva a ló feje felé (cranialis irányba) elérjük a váll magasságát. A gerinc oszlop háti szakaszának domborodása a mar tájékon is tetten érhető egy megfelelő állapotban lévő, összeszedett lónál. A mar a két lapocka közül a lovas elé emelkedik, ezzel tovább emelve a ló elejét, jobb hegyre felt biztosítva, és megadja azt az érzetet, hogy a lovas a lovat maga elé tudja lovagolni. Továbbá ez a mar emelkedő mozdulat fogja megadni a ló nyakának ívét is. Mindehez egy stabil kéz, és támaszkodás fog kelleni. A ló ahogy megtalálja a támaszt a lovas kezében, a mar emelkedésével fog a fej szintben maradni, így egy ívet zár be a nyaka, ami kellemes, puha támaszkodást eredményez. Eztán többek között a hosszú hátizom nyaki szakasza, a szíjizom (M. Splenius), a fűrészizmok (M. Serratus Ventralis) izommetrikus összehúzódással biztosítják a testtartást. A nyak alsó ívén a cervicothoracalis csatlakozás, és a nyaktő emelkedik, a fej-nyak-kar izom (M. Brachiocepalic) izotonikus összehúzódással biztosítja az aktív első végtag mozgást.Mindez összességében a következőt jelenti a lovas szemszögéből: A ló hátulja aktív, maga alá törekvő, hátulját terheli; csípője, háta mobilis, lovas alá feladja; mar tájék biztosítja a hegyre fel érzetet, és a stabil támaszkodást; alacsony terhelésű, szabad vállak, altív elülső végtag mozgás.Előkészítése: Ahogy láthatjuk az összeszedettség komplex, megterhelő feladat a ló számára, így nagyon fontos hogy megfelelően elő legyen a ló készítve erre a feladatra. Egyrészről fontos a kiképzési skála követése, nem véletlen rakták úgy össze, ahogy, és nem véletlen van az összeszedettség a csúcsán. Először meg kell alapozni, kell egy alap ütem, lendület, fontos a megfelelő tolóerő, aktivitás, előremenő kedv megtalálása, nem is beszélve egy puha támaszkodásról.A lónak meg kell alapozni először a kondícióját, hogy képes legyen megtartani magát ebben az állappotban, fejleszteni kell az egyensúlyát, propriocepcióját. Erre nagyon jó gyakorlatok a különféle járóiskolák minden jármódban, valamint a hosszhajlítások, illetve a hátralépés (elengedetten). Munka összeszedettségben: Első és legfontosabb itt is a megfelelő bemelegítés, melyből az előre lefele lovaglás (4.-ik ábra) az ami a legjobban aktivizálja, melegíti a később magasabb szinten igénybevett izmokat. Fontos hogy ne akarjuk egyből összecsomagolni a lovat, hagyjuk melegedni.A magas szintű izometrikus izommunka miatt fontos, hogy egyszerre ne kérjünk túl sokat a lovunktól, mert a fáradt izom nem képes úgy kivitelezni a gyakorlatot ahogy szeretnénk, így egyikünknek sem lesz jó. - Jómagam kb 5-7 perces pakkokat szoktam maximum kérni, utána mindig kicsit szétengedni, hosszú száron, had nyújtsa ki a nyak, hát izmait. Ez egyébként remek visszajelzés is a munkánkról, hogy ilyenkor mennyire törekszik a ló előre, lefelé. -Gyakori hiba, hogy előbb keressük a kontaktot, a nyak tartást, mint az aktivitást, a hát elengedettségét. Magukat nehezen elengedő, támaszoldást nem szívesen kereső lovakat érdemes vágtában elkezdeni összeszedni (megfelelő bemelegítés után), ott a legnagyobb alapból a csípő, hát aktivitás, valamint a lendület, ebben a jármódban a legkönyebb, és leghatékonyabb olykor a támaszkodás kérése. Nem utolsó sorban figyeljünk összeszedettség után a megfelelő lenyújtásra, nyeregből mélyen előre lovaglásra (ez így remek visszajelzés, egy ha ügetésben szétengedjük szépen lassan lovat, mennyire törekszik mélyre a munka után). Mindemellett érdemes lehet földről szintén lenyújtani munka után, számos izomcsoport van, melyeket földről tudunk a leghatékonyabban nyújtani.